Egy Somogy vármegyei kis faluban születtem, ahol a mindennapokban sok zenét lehetett hallani esküvőkön, búcsúkban, bálokban. A falu messze földön híres cigányzenész bandája nagy lelkesen muzsikált, főleg a táncolóknak talpalávalót, ill. a mulatozóknak népdalokat, magyar-nótákat. Így már kiskoromban megismerkedtem a cimbalommal, annak hangzásával. Ezért vártam nagy érdeklődéssel a Kultúrszalon április 17-i rendezvényét, ahol a cimbalom történetéről hirdettek előadást. Herencsár Viktória, a Cimbalom Világszövetség elnöke lenyűgöző előadásában rávilágított, hogy a cimbalmon gyönyörű klasszikus zenét is lehet játszani.

A cimbalom története c. előadásában nemcsak a hangszer mechanikai kialakításáról beszélt és mutatott korabeli képeket, hanem a hangszeren megszólaltatható művek fejlődéséről, avatott művelőiről és oktatóiról is lendületes ismertetést tartott. Számos kor műveit szólaltatta meg, bemutatott kínai, keleti kialakítású hangszereket, és adott elő távol-keleti műveket különböző verőpálcákkal.

A cimbalom súlyos hangszer (több mint 100 kg,) ezért Herencsár Viktória – felkérve egy szlovák cimbalomkészítő mestert — tevékenyen részt vett egy olyan hangszer tervezésében és készítésében, amely lényegesen könnyebb (kb. 56 kg,), de a hangzását megőrzi.

Beszélt a magyarországi cimbalomoktatásról is, képeket mutatva, hogy gyermekkorában hogyan köszöntötte a növendékeket Kodály Zoltán is.

Külön jelezte a rendezvényen részt vevő szakközépiskolai növendékeknek, hogy szívesen látná őket a szokásos továbbképzéseken.

A közönség ráadást kért a művésznőtől, aki a saját szerzeményeiből játszott több darabot, végül a Duna c. művet.

Az örvendetesen sok résztvevő (több mint 40 fő) a koncert után sok kérdést tett fel, és örömmel próbálta ki a távol-keleti és magyar cimbalmokat.

Székesfehérvár, 2024. április 18.

Szabó Balázs
kórustitkár